Margit híd története
Budapest második hídját 1876 április 30-án avatták fel, 5 évvel a tervpályázat kiírása után. A híd érdekessége, hogy mivel a Margitszigetet is érinti, a Duna két ágának folyási irányához igazodva a híd két fele megtörik. A szigeti lehajtó csak 1900-re készült el, addig csak csónakon lehetett oda eljutni. A hidat 1935-37 során kiszélesítették, azóta 2×2 sávos, és azóta halad rajta középen a villamos. (Azelőtt a hídpálya két szélén voltak a vágányok.) 1944. november 4-én a Dunába robbantották a Pest felőli részét – a délutáni csúcsforgalom idején nagyon sok ember halt meg ott és akkor. A robbanást ugyanis nem ekkorra tervezték: a villamos kerekén levő áramszedő hozzáért a sín alatt futó alsó vezetékhez, amihez a gyújtózsinórokat kötötték, és ez okozta a robbanást. Aztán 1945 január 18-án a budai ágat is felrobbantották. A háború utáni felújítás során 1947 őszén a fél hidat már átadhatták a forgalomnak, a teljes felújítás 1948 nyarára készült el. Legutóbb 1978-ban volt komoly rekonstrukció a hídon, ezért mára nagyon lerobbant állapotúvá vált.Érdekesség, hogy ha vesszük a hídközepet és Margit-szigetet összekötő szakaszt, és az útpályát tartó szerkezetet megtükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel torony képe.